Gyakran Ismételt Kérdések - GYIK

Kedves Látogató!

A Gyakran Ismételt Kérdések menüpont alatt, az Önök által feltett, minden az Egyesülethez, a szakmához kapcsolódó kérdésre törekszünk, a szakszerű és mindenki számára érthető választ megadni. A kérdéseket és ezáltal az ismereteket folyamatosan szeretnénk bővíteni, ennek érdekében kérjük Önöket, kérdéseiket tegyék fel bátran, legyen szó bármilyen sokak által egyértelműnek tűnő dologról is. 2-3 napon belül igyekszünk a kérdésekre válaszolni.

  1. Melyek a klasszikus bölcsődei ellátási formák?
  2. Mi az a lélekszám, amitől kötelező már bölcsődét működtetnie az adott településnek?
  3. Mi vonatkozik az ételallergiások étkeztetésére?
  4. Mikortól kell a kisgyermeknevelői végzettség?
  5. A BA képesítés az alap elvárás vagy elég a felsőfokú szakképesítés is?
  6. Szakképzetlent lehet-e alkalmazni, ha vállalja a szakképesítés megszerzését?
  7. Megállapodást milyen gyakorisággal és hogy kell kötni?
  8. A megállapodást nevelési évre kell kötni?
  9. A határozatlan idejű szerződéseket minden szeptemberben újra kell kötni?
  10. Meddig, mekkora létszámig mini bölcsőde a mini bölcsőde?
  11. Milyen lehetőségek vannak a mini bölcsőde bővítésére?
  12. Mini bölcsőde esetében, hogy működik a jelenléti ív töltése?
  13. Hol található meg a Szakmai Program?
  14. Hogyan kell elkészíteni az új szakmai programot?
  15. Ha 12 napot jár a gyermek bölcsődébe, a normatívát 12 nap után kapja vagy egy hónap után?
  16. Az Államkincstártól egyszer azt a tájékoztatást kaptam, hogy ha a gyermek hiányzik, de bent van a rendszerben akkor is igénybe lehet utána venni a normatívát. Ez továbbra is így működik?
  17. Hogyan alakul a különböző ellátási formák finanszírozása? Milyen állami normatív támogatást kapnak a bölcsődék?
  18. Családi bölcsőde működtetése esetén a jövedelmet igazolni kell? Például, ha GYED-en van az édesanya és nem dolgozik, akkor beadhatja gyermekét családi bölcsődébe?
  19. Ha vállalkozó a szülő, akkor milyen jövedelem igazolás szükséges?
  20. Munkahelyi bölcsőde esetén a dolgozók bérét ki fizeti, ha a helyet a munkahely biztosítja, de a szolgáltatást szerződéssel egy külső szolgáltató működteti?
  21. Munkahelyi bölcsőde esetén ki kapja a normatívát? Itt igényelhető személyi térítési díj?
  22. Ha nem köt a szolgáltató ellátási szerződést más település önkormányzatával, abban az esetben felvehető-e a gyermek más településről és a normatíván kívül milyen térítési díj fizetése igényelhető.
  23. Mit jelent pontosan az ellátási szerződés, milyen jogszabály határozza meg a tartalmát?
  24. Január 1-től a jogszabály értelmében bevezetésre kerül a bölcsődei dajka munkakör, a klasszikus bölcsődékben jelenleg dolgozó technikai állományban lévő személy munkaköre átalakul bölcsődei dajkára, mit jelent ez pontosan, mi tartozik jelenleg a bölcsődei dajka munkakörhöz, milyen konkrét munkaköri változásokat jelent?
  25. Ha egységes intézményben működik óvodai és bölcsődei ellátási forma, a szakképesítéssel rendelkező kisgyermeknevelőkre, besorolásukra, bérezésükre, mely jogszabályok vonatkoznak?
  26. Kiegészítő támogatást hogyan lehet igénybe venni a felsőfokú (diplomás) kisgyermeknevelők esetében?
  27. A bölcsőde szünidei zárása alatt hogyan kell számolni azoknak a gyermekeknek a jelenlétét, akik ügyeletet vesznek igénybe?
  1. Melyek a klasszikus bölcsődei ellátási formák?

A klasszikus bölcsőde intézményként működik, fenntartója az önkormányzat (lehet egyházi fenntartó is). Egy bölcsődei csoport létszáma 12 fő. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, akkor 14 fő lehet a csoportlétszám. Amennyiben fogadnak SNI gyermeket integráltan, akkor 10 fős lehet a csoport 1 fő SNI gyermekkel együtt. Egy gyermekcsoporthoz 2 szakképzett kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges és egy technikai dolgozó, aki 2017. január 1-től bölcsődei dajka megnevezést kap. A tárgyi feltételek a jogszabályi mellékletben megtalálhatók.

  1. Mi az a lélekszám, amitől kötelező már bölcsődét működtetnie az adott településnek?

Ha a 3 év alatti lakosok száma eléri a 40 főt. Amennyiben legalább 5 család jelzi az igényét a bölcsődei ellátás valamely formája iránt, akkor ez esetben is kell bölcsődét működtetni, akkor is, ha nem éri el a 3 év alatti lakosság száma a 40 főt.

  1. Mi vonatkozik az ételallergiások étkeztetésére?

Diétás étrendet lezárt - névvel és dátummal ellátott - dobozban a szülő is hozhat 2017. január 1-től, ha a speciális étrend szállítással nem megoldható.

  1. Mikortól kell a kisgyermeknevelői végzettség?

Azon ellátási formáknál, ahol előírás a kisgyermeknevelői végzettség, 2017. január 1-től szükséges. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy akinek folyamatban van a szakképzettség megszerzése, tehát megkezdte tanulmányait, 3 éven belül megszerezze a szakképesítést. Ebben az esetben a gyámhivatal határozott idejű működési engedélyt adhat, amíg a szakképesítés megszerzésére nem kerül sor.

  1. A BA képesítés az alap elvárás vagy elég a felsőfokú szakképesítés is?

Kisgyermeknevelők esetében többféle szakképesítést is elfogad a jogszabály, ami a 15/1998. (IV.30.)NM rendelet mellékletében is felsorolásra került:

vagy képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) - [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén].

  1. Szakképzetlent lehet-e alkalmazni, ha vállalja a szakképesítés megszerzését?

Ha a szakképesítés megszerzése folyamatban van, akkor igen. 3 év áll a dolgozó rendelkezésére, ami időkereten belül meg kell szereznie az előírt szakképesítések valamelyikét.

  1. Megállapodást milyen gyakorisággal és hogy kell kötni?

Mindig az ellátás megkezdése napjától kezdődően az adott nevelési év végéig szól, azaz augusztus 31-ig.

  1. A megállapodást nevelési évre kell kötni?

Igen.

  1. A határozatlan idejű szerződéseket minden szeptemberben újra kell kötni?

A szerződések határozott időre szólnak, legfeljebb egy nevelési évre és hosszabbítani szükséges, ha tovább veszik igénybe az ellátást.

  1. Meddig, mekkora létszámig mini bölcsőde a mini bölcsőde?

A mini bölcsőde férőhelyszáma 7 fő. Amennyiben minden ott lévő gyermek betöltötte a 2. életévét, abban az esetben 8 főre emelhető a létszám. A 12 fős csoportlétszám már egy klasszikus bölcsődei csoportot jelent.

  1. Milyen lehetőségek vannak a mini bölcsőde bővítésére?

Egy telephelyen 3 mini bölcsőde működtethető együtt. Lehetőség van további telephelyeken való működtetésre vagy klasszikus bölcsődei csoport működtetésére is a megfelelő személyi, tárgyi feltételek megléte esetén.

  1. Mini bölcsőde esetében, hogy működik a jelenléti ív töltése?

Hasonlóan, mint a hagyományos bölcsődei ellátás esetében. A dolgozók a munkakezdést és befejezését tüntetik fel a jelenléti íven naponta, írásos formában.

  1. Hol található meg a Szakmai Program?

Sehol, azt mindenki maga készíti el. A 10. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez „A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA” tartalmazza az országos alapprogramot, mely alapján el kell készíteni mindegyik bölcsődei ellátási formának a saját településre és ellátotti körére szabott szakmai programját a bölcsőde sajátosságaival kiegészítve.

  1. Hogyan kell elkészíteni az új szakmai programot?

A szakmai programban az intézmény/ szolgáltatás működését meghatározó célokat, feladatokat és az azokhoz rendelt feltételeket kell bemutatni. A szakmai program kötelező elemeit jogszabály írja elő, tartalmának igazodnia kell a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjához. A szakmai program melléklete a szülőkkel kötendő megállapodás egy mintája valamint hálózat esetén az érintett bölcsődei hálózat szervezeti és működési szabályzata. Intézmény működtetése esetén a szervezeti és működési szabályzatot kötelező csatolni. Fontos, hogy a szakmai programból a helyi sajátosságok kitűnjenek, intézményre/szolgáltatásra szabott legyen a szakmai program.

http://szocialisportal.hu/web/guest/hir-megjelenito/-/journal_content/56/10181/86527?redirect=/utmutatok

„Szempontrendszer a gyermekek napközbeni ellátásainak szakmai programjaihoz” címmel a linken is megtalálható az a kibővített útmutató, amely segítséget nyújt a szakmai program elkészítéséhez.

  1. Ha 12 napot jár a gyermek bölcsődébe, a normatívát 12 nap után kapja vagy egy hónap után?

Attól függ milyen bölcsődei ellátási formáról beszélünk. Az intézményi ellátási formáknál (bölcsőde, mini bölcsőde) a 10 napos hiányzás figyelembe vételével történik a normatíva számítása. A szolgáltatási formáknál, mint eddig a családi napközi, a napi jelenlétek alapján.

  1. Az Államkincstártól egyszer azt a tájékoztatást kaptam, hogy ha a gyermek hiányzik, de bent van a rendszerben akkor is igénybe lehet utána venni a normatívát. Ez továbbra is így működik?

Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. Ezt jelenti a hiányzó gyermek figyelembevételének lehetősége és ez továbbra is fenn áll.

  1. . Hogyan alakul a különböző ellátási formák finanszírozása? Milyen állami normatív támogatást kapnak a bölcsődék?

A klasszikus bölcsődei ellátás állami normatívája: 494 100 forint/fő/ év. Ez a fajlagos összeg a mini bölcsőde normatívája is. A családi bölcsőde esetében 346 000 forint/fő/ év és a munkahelyi bölcsőde esetébenpedig 148 230 forint/fő/év. Napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás tekintetében pedig nincsen állami normatíva.

A bölcsődében, mini bölcsődében ellátott:

  1. Családi bölcsőde működtetése esetén a jövedelmet igazolni kell? Például, ha GYED-en van az édesanya és nem dolgozik, akkor beadhatja gyermekét családi bölcsődébe?

Gyes mellett, ha nem dolgozik igen, de Gyed mellett csak munkavállalás esetén mehet bölcsődébe.

  1. Ha vállalkozó a szülő, akkor milyen jövedelem igazolás szükséges?

Jövedelem igazolás csak abban az esetben kell, ha állami normatívát igénybe vesz a bölcsőde és személyi térítési díjat állapít meg, valamint a család a jogszabály szerinti személyi térítési díj fizetése alóli mentességbe nem esik bele. Ha vállalkozó a szülő, akkor az éves adóbevallás alapján, osztva 12 hónappal lehet a havi jövedelemmel számolni.

  1. Munkahelyi bölcsőde esetén a dolgozók bérét ki fizeti, ha a helyet a munkahely biztosítja, de a szolgáltatást szerződéssel egy külső szolgáltató működteti?

Aki a szolgáltatást működteti, ő alkalmazza a dolgozóját vagy dolgozóit, tehát neki kell a dolgozók bérét kifizetnie.

  1. Munkahelyi bölcsőde esetén ki kapja a normatívát? Itt igényelhető személyi térítési díj?

A foglalkoztató igényelheti meg az állami normatívát. A munkahelyi bölcsődei ellátás alapvetően ingyenes.   Az étkezésre, és a gondozásra kérhető térítési díj a munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató döntése alapján. A térítési díj meghatározása tekintetében fontos megkülönböztetni és jól elkülöníteni az „intézményi” és a „személyi” térítési díj fogalmát.

Az „intézményi” térítési díj (jelen esetben a szolgáltató működési költsége, állami normatíva nélkül) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, tehát az az összeg, amit a foglalkoztató az ellátáshoz biztosít saját kiegészítésként, vagy szülők által befizetett térítési díjakból. A munkahelyi bölcsőde működéséhez állami támogatás vehető igénybe normatíva formájában, melynek feltételeit és mértékét minden évben a költségvetési törvény tartalmazza. (A finanszírozási rendszerbe történő befogadást kérelmezni kell, egy befogadási eljárás keretében.) Az „intézményi” térítési díjból kell számítani a személyi térítési díj összegét, amely a szülő által fizetendő összeg. A személyi térítési díj összegét a foglalkoztató állapítja meg. A törvény szabályai szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege - az étkezéssel együtt - nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25 %-át. A foglalkoztató egyéb módon is támogathatja a kisgyermeket nevelő családokat. Ilyen lehetőség például, ha nem pénzben biztosított ellátás nyújtásával segíti a családokat. Ez a foglalkoztató számára is előnyös, hiszen a bölcsődei szolgáltatás adómentes.

  1. Ha nem köt a szolgáltató ellátási szerződést más település önkormányzatával, abban az esetben felvehető-e a gyermek más településről és a normatíván kívül milyen térítési díj fizetése igényelhető.

Igen felvehető. Attól függően milyen intézményről vagy szolgáltatásról beszélünk a fenntartó vagy szolgáltató határozza meg a jogszabályi kereteknek megfelelően a személyi térítési díj összegét.

  1. Mit jelent pontosan az ellátási szerződés, milyen jogszabály határozza meg a tartalmát?

A 2011. évi CLXXXIX. törvény a 88. § (2) bekezdésében a helyi önkormányzatoknak biztosított jogkörükben a települési önkormányzatok többcélú térségi társulásáról szóló megállapodás.

Az ellátási szerződés célja egyes közszolgáltatások – jelen esetben a bölcsődei szolgáltatás – integrált formában történő működtetése a magasabb szakmai színvonal, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb működés érdekében. Társulásban fenntartott intézmény esetén a fajlagos összeg 130%-a vehető igénybe, amennyiben a „Társulás” gyakorolja a fenntartói jogokat és nem egy önkormányzat.

  1. Január 1-től a jogszabály értelmében bevezetésre kerül a bölcsődei dajka munkakör, a klasszikus bölcsődékben jelenleg dolgozó technikai állományban lévő személy munkaköre átalakul bölcsődei dajkára, mit jelent ez pontosan, mi tartozik jelenleg a bölcsődei dajka munkakörhöz, milyen konkrét munkaköri változásokat jelent?

Bölcsődében és mini bölcsődében egységenként 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Ott, ahol csak egy bölcsődei csoport működik, azokban az intézményekben csoportonként kell 1 fő bölcsődei dajkát alkalmazni. A bölcsődei dajkának 100 órás tanfolyamon kell részt vennie, melynekelvégzése 2018. december 31-éig szükséges. Munkavégzését a nyitva tartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Az átsorolást, besorolást a végzettségének megfelelően kell elvégezni a közalkalmazotti bértábla „A, B, C, D” kategóriájának megfelelően.

  1. Ha egységes intézményben működik óvodai és bölcsődei ellátási forma, a szakképesítéssel rendelkező kisgyermeknevelőkre, besorolásukra, bérezésükre, mely jogszabályok vonatkoznak?

Az egységes óvoda-bölcsődék 2017. szeptember 1-vel megszűnnek. Addig is az ott dolgozó kisgyermeknevelőkre ugyanazok a jogszabályok az irányadóak, mint a hagyományos bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőké:

  1. Kiegészítő támogatást hogyan lehet igénybe venni a felsőfokú (diplomás) kisgyermeknevelők esetében?

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600090.TV&txtreferer=00000001.txt

„7. Kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez

ELŐIRÁNYZAT: 1 539,7 millió forint  

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 508 760 forint/számított létszám/év          

A kiegészítő támogatás a III.3.ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az általa a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és más szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a fenntartót a 2017. évben ténylegesen foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.”

  1. A bölcsőde szünidei zárása alatt hogyan kell számolni azoknak a gyermekeknek a jelenlétét, akik ügyeletet vesznek igénybe?

A költségvetési törvény az alábbiak szerint rendelkezik:

„j) A III.3.ja) alpont esetében

  1. ja) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;
  2. jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárva tartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, - a III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából - a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárva tartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;
  3. jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor a támogatás - III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával - a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel;
  4. jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.”

 

 

BÖLCSŐDE KERESŐ

Kérem adjon meg pár paramétert.
Az irányítószám mezőbe Budapest esetén kérjük kerületet írjon számmal.



2017 Magyar Bölcsődék Egyesülete